Ki senkinek sem árt, bár árthata, Roszat tehetne, mégsem teszi meg, Mig mást megindit, mint a kő maga Mozdúlatlan s a csáb iránt hideg: A lét kincsével jól gazdálkodik, És méltán birja ő, mások pedig Csak arra jók hogy parancsát tegyék. A nyár virága: a nyár dísze, bár Csak önmagának nyilik s hervad is; De ha megrágja rothasztó bogár: Különb a legsilányabb gaz s tövis. Édesbül lesz a méreg; líliom