A legrosszabbat érjem a mi lelhet: Hagyj el! Mig élek, nem veszthetlek el: Éltem csak eddig tartván mig szerelmed, Attól s azon függ vég lehelltivel. A legnagyobb rosztól nem félhetek: Ha véget vet nekem a legcsekélyebb; Sőt azzal jobb létet remélhetek Mint ez, hol eltiporhat egy szeszélyed. Igy lengeséged nékem mit sem árt Ha árulásodon függ életem; Sőt biztos üdvöt szívem igy talált: Üdv bírni téged, s halni üdv nekem! De hol van üdv, ah, mit folt nem árnyazhat? Ha csalfa volnál, s nem tudnám hogy az vagy?