Jobb sorsra hát valaha hogy viradnék. Ha éjjel-nappal sohse nyughatom! A nap bajához éj új gondot ad még S nap nem könnyít az éjen, éj napon. Bár ellenségi egymás uralmának, Egyben kezet fognak: gyötörni engem. Egyik csak űz, a másikon a bánat Azon tör, mért kell mind messzibbre mennem. Napnak hizelgek, szépséged’ dicsérve: Te pótlod őt mikor felhős az ég; Az éjt vigasztalom: hogy te az éjre Fényt hintesz, mikor egy csillag sem ég. De napról napra búmat toldj’ a nap, És éjrül éjre kínom zordonabb!