Igy, im bevallám, ő tehát tied, S helyébe én jutottam zálogúl; Ám veszszek ott, csak másik énemet Add vissza nékem boldogságomúl. De nem teszed, s ő sem vágy szabadulni; Te: mert önző vagy; és ő: mert szelid. Szenvedni értem meg tudott tanulni S hordozni már szoros bilincseit. Törvényt fölötte bájod lát, s felettem, Fukar te, ki csak a hasznot lesed; Lezárod őt, ki megfizet helyettem, S ki én gonosz hibám miatt esett. Őt elveszítém, s bár mindent megad, Ő is tied, s én sem vagyok szabad.